Ma sok hír látott napvilágot és fergeteges volt a hangulat is....Délelőtt anyukámat kellett "túlélnem" Szekszárdon, mert valamiért nem hiszi el ha nincs semmi problémám csak simán fáradt vagyok és nincs kedvem túlzottan mély, belegondolós beszélgetésekhez. Persze megkaptam a magamét, nem segítek semmit, nem tudok főzni, természetesen követelőzöm-mert vettem egy övtáskát amire már vágyom pár éve xd- . És azt sem mondom, hogy nincs picit sem igaza! Valóban nem teszek itthon túl sok hasznos dolgot. Valamiért nincs erőm kimenni kertet kapálni, és egyéb kinti munkát végezni. Bent pedig csak anyu talál mindig valami "megoldandót". Nem rá ütöttem:). Azt szégyellem, hogy nincs érzékem a főzéshez. Gyakorlással biztos lehetne segíteni rajta, de valamiért múltkor elment tőle a kedvem... Petinek főztem gyümölcslevest. Szerintem nagyon finom lett, az tény, hogy lehetett volna sűrűbb. Viszont életem 1. gyümölcslevese volt, nem érzem, hogy értékelte volna....
Más: mivel Peti nem tud tőlem tanulni és mert nyilván nem szeretné teljesen feladni a függetlenségét-bevallom, én sem...- ezért ismét, immáron pesti tanulmányaim alatt harmadszor vágok bele a lakáskeresésbe. Hétfőn lesz egy találkozóm Bálint ismerősével, aki elszeretné adni a lakását és amíg ez nem sikerül, addig odaköltözhetnék. Csak rezsi.... na ja, szépen hangzik. Mármitn végre egyedül éldegélhetnék, no alkalmazkodás és ilyesmik... de ki tudja meddig? Amennyi szerencsém van mostanában, ősszel amint beköltöznék, jönne is vki aki megvenné xD. No mindegy. Lívivel való összeköltözés is úgy tűnik ugrott, marad a Dob sztríten. Hát ez van. Valamiért nem vagyok olyan lelkes a keresés témában, mint egy évvel ezelőtt...
Van még egy dolog ami nagyon bánt, de ezt inkább megtartom magamnak és majd az idő elrendezi helyettem.... csak siethetne.....